ZOOROPE
Európa  állatkertjei

ZOOlogical  Gardens  of  EuROPE

 

 

 

AZ ÁLLATKERTI KUTATÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK EGYIK EURÓPAI MESTERPÉLDÁJA

 

Az Antwerpeni Királyi Zoológiai Társaság (KMDA) tudományos munkájának rövid áttekintése

 

 

Írta és fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN

2015

 

 

 

Európa egyik legidősebb állatkertje, az Antwerpeni Állatkert (ZOO Antwerpen) elsősorban a kutatási szerepkörben való kibontakozást tekinti a jövő útjának. Az 1843-ban megalakult Antwerpeni Zoológiai Társaság életre hívása Jan Frans Loos ― későbbi városatya és polgármester ― nevéhez kötődik. Egy évvel később a társaság a királyi jelzőt is nevébe olvasztotta és a Société Royale de Zoologie D'Anvers megnevezést használta, napjainkban pedig a  De Koninklijke Maatschappij voor Dierkunde van Antwerpen (a továbbiakban KMDA) vagy az angol Royal Zoological Society of Antwerp (a továbbiakban RZSA), azaz Antwerpeni Királyi Zoológiai Társaság megnevezés használatos. Mivel a társaság önálló kutatórészlegének köszönhetően 2006-ban elnyerte az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (European Association of Zoos and Aquaria) „Best Research” díját, érdemes áttekinteni az elismerésig vezető utat.

 

 

„Pro Natura et Scientia”

 

 

A 2005-ben publikált Building a Future for Wildlife, The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy, WAZA 2005 (magyar kiadás: Együtt a vadvilág jövőjéért, Az állatkertek természetmegőrzési világstratégiája, MÁSZ 2009) egyik fontos ajánlása arra vonatkozik, hogy az állatkerteknek és akváriumoknak fontos a kutatói közösségbe történő beintegrálódása azon célból, hogy mint megbecsült tudományos intézmények jelentékeny döntéshozással vehessenek részt a természetmegőrzési feladatokban.

A KMDA mottója ― Pro Natura et Scientia (A természetért és tudományért) ― már az alapítás korabeli időkben tükrözte a szervezet elhivatottságát. A kezdeti tudományos tevékenység elsősorban a funkcionális anatómia területét érintette, valamint mintavételi lehetőségekkel és állattetemek biztosításával külső szakembereknek biztosított kutatási lehetőséget. A második világháború után a szervezet felismerte a strukturáltabb tudományos háttér kiépítésének szükségességét, így a következő évtizedben megalakult a társaság tudományos bizottsága, kutatólaboratóriumok, bonctermek és karanténhelyiségek épültek, valamint számos új kooperáció kialakítására került sor tudományos intézményekkel Belgium szerte. A tudományos eredmények a Zoológiai Társaság saját folyóiratában kerültek publikálásra 1953-1992 között, eleinte a Bulletin de la Société Royale de Zoologie, majd később az Acta Zoologica et Pathologica Antverpiensia néven. Az 1960-as évektől kezdődően több intézmény kutatópartnerként kapcsolódott a szervezet munkájához, eleinte a University of Antwerp, majd később a Ghent University és az Antwerp Institute of Tropical Medicine. 1988 egy jelentős évnek volt tekinthető, amikor Dr. Linda Van Elsacker, már mint egész munkaidőben alkalmazott kutatóbiológus kezdhette meg a társaság saját kutatási projektjeinek kidolgozását. E tevékenység elsősorban az állatkertben végzett, oroszlánmajom fajokra (Leontopithecus spp.) és a törpecsimpánzra (Pan paniscus) fókuszált viselkedéskutatás volt. Az 1990-es évek közepétől a vizsgálatok spektruma kiszélesedett egyéb taxonokra, valamint újabb kutatási területekre, mint például a vadállatorvoslás és a konzervációbiológia mezsgyéjére.

 

Az okapi (Okapia johnstoni) a Zoológiai Társaság és az állatkert kiemelt ikonfaja, mely számos tudományos vizsgálat alanya.

 

 

Kutatócsoport a természetmegőrzés szolgálatában

 

 

Napjainkra elmondható, hogy egyre több állatkert végez kutatásokat ex situ körülmények között, valamint az in situ projectekben is egyre több zoológiai intézmény vállal szerepet. Mindezek ellenére azonban igen kevés európai állatkertről mondható el, hogy külön kutatócsoporttal, írásos kutatási stratégiával és saját konzervációs kutatási projektekkel rendelkezne. Habár a KMDA tradicionálisan aktív együttműködést ápolt egyetemekkel és kutatóintézetekkel nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, a jelentős változás 2002-ben következett be, amikor a Flamand kormány együttműködési megállapodást kötött a szervezettel a financiális támogatás növeléséről az állatkerti kutatások ügyében, így a Zoológiai Társaság életre hívhatta az állatkerti és terepi konzervációs célú kutatást végző részlegét, mely a Centre for Research and Conservation (CRC) név alatt végzi munkáját. Napjainkban a KMDA kutatási tevékenysége az egyik legfontosabb komponens a vadvilág megőrzésének feladatkörében, mely elsősorban az állatkerteket érintő kisméretű populációk megfelelő kezelésével kapcsolatos kutatásokra összpontosít. A CRC jelenleg szigorúan állatkerti bázisú alkalmazott tudományterületekkel foglalkozik, s jelenleg négy kutatórészlegre oszlik, melyek a következők: Conservation Biology (konzervációbiológia), Animal Behaviour and Welfare (etológia és állatjólét), Wildlife Medicine (vadállatorvoslás) és Functional Morphology (funkcionális morfológia).

A Zoológiai Társaság in situ természetvédelmi tevékenysége szintén jelentős, mely az alábbi projekteket foglalja magában: a Flandriában található „De Zegge” elnevezésű természetvédelmi területet képező tőzegláp kezelése; a Projet Grands Singes (PGS), mely kameruni csimpánz (Pan troglodytes) és gorilla (Gorilla gorilla) védelmi programokat támogat; a Project BioBrasil, mely az aranyfejű oroszlánmajom (Leontopithecus chrysomelas) és élőhelyének megmentésére koncentrál; valamint számos, élőhelyen történő kétéltűvédelmi programban történő részvétel, melyek például az alábbi fajokat érintik: góliátbéka (Conraua goliath), a világ egyik legveszélyeztetettebb kétéltűje (Neurergus microspilotus) és az óriásszalamandrák (Andrias spp.).

A KMDA jelenleg az alábbi intézmények (és területek) vezetésével és menedzselésével foglalkozik:

- Zoo Antwerpen

- Dierenpark Planckendael

- Serpentarium, Blankenberge

- De Zegge

- Queen Elizabeth Conference & Concert Hall

 

 

Állatkerti törzskönyvek és tenyészprogramok

 

 

Az Antwerpeni Királyi Zoológiai Társaság számos állatkerti törzskönyvet és tenyészprogramot vezet és irányít, melyek a következők:

 

Európai Törzskönyv, European Studbook, ESB:

 

- Fischer-turákó (Tauraco corythaix fischeri)

- mexikói katonaara (Ara militaris mexicana)

 

Európai Fajfenntartó Tenyészprogram, European Endangered Species Programme, EEP és Nemzetközi Törzskönyv, International Studbook, ISB:

 

- kongó páva (Afropavo congensis)

- okapi (Okapia johnstoni)

- aranyfejű oroszlánmajom (Leontopithecus chrysomelas)

- törpecsimpánz v. bonobó (Pan paniscus)

 

A kongó páva bemutatása és tervszerű szaporítása szintén hosszú múltra tekint vissza a társaság életében.

 

 

További olvasmányok

 

 

A CRC tudományos munkájáról részletes projekt-leírások és publikációk itt olvashatóak, valamint a felhasznált irodalomnál megjelölt publikáció érdemes áttekintésre, mely a fentebbi összegzés alapjául is szolgált.

 

A következő alkalmak során a KMDA két testvérállatkertje, az Antwerpeni Állatkert és a Planckendaeli Állatpark kerül bemutatásra.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

PEREBOOM, J. J. M., LEUS, K. & VAN ELSACKER, L. 2011. Pro Natura et Scientia: zoo research at the Royal Zoological Society of Antwerp. International Zoo Yearbook 2011, 45:38-47

 

 

 

Vendégkönyv