AFRIKAI ÉJSZAKAI BEMUTATÓK CSEHORSZÁGBAN II.

 

A Pilseni Állatkert

 

 

Írta: SVÁBIK KRISZTIÁN

2014

 

Fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN és MAZÁCS ANITA

 

 

 

A Pilseni Állatkert (ZOO Plzeň, Zoologická a botanická zahrada města Plzně) Európa egyik fajokban leggazdagabb kertje, mely globális vonatkozásban is előkelő helyen áll a tartott taxonok tekintetében. Az állatgyűjtemény speciális volta azonban abban rejlik, hogy a magas fajszám ― a megszokottól eltérően ― nem a tengeri és édesvízi halfajok bemutatásának eredménye, sőt, azt mondhatjuk, ezen állatcsoportok inkább alulreprezentáltnak tekinthetőek az intézményben.

A pilseni kert egyik legfőbb sajátossága kétségtelenül az emlősgyűjtemény, mely a tartott fajok vonatkozásában az (egyik) legnagyobb ilyen típusú kollekció a világ állatkertjeinek sorában. Mindezek között is kiemelkedő a kistestű emlősök, ezen belül is a rágcsálók „favorizáltsága”, ám szinte minden vonalon számos kuriózum lelhető fel a gyűjteményben. A madár- és hüllőgyűjtemény szintén páratlanul gazdag, pusztán a specializált madárparkok és szerpentáriumok versenyezhetnek fajszám tekintetében a cseh állatkert felhozatalával. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a botanikai gyűjtemény is egyre jelentősebb szerepet kap az állat- és növénykert „bemutatáspolitikájában”.

Az alábbi összegzésben az intézmény állatgyűjteménye látható az intézmény 2013-as évi beszámolója alapján:

 

Állatcsoportok       Tartott fajok száma

Emlősök                  248

Madarak                 506

Hüllők                     232

Kétéltűek                 47

Halak                       91

Gerinctelenek        131

Összesen             1255

 

Rágcsálóbemutatók az éjszakai házban; az előtérben egy négyujjú ugróegér látható

 

Az állatkert kiemelt noctarium-egysége „Az afrikai éjszaka titokzatos világa” (Tajemnỳ nočni svĕt Afriky) elnevezésű, 2001-ben átadott pavilon, mely elsősorban az afrikai vadvilág éjjel aktív fajaiból vonultat fel számos emlősritkaságot. Az épületben bemutatott fajokat az elhelyezés vonatkozásában két csoportra oszthatjuk: a kizárólag belső férőhellyel rendelkező éjszakai (valamint alkonyati és hajnali) aktivitású állatokra, valamint a külső kifutókkal is bíró, többnyire nappali életmódú ragadozó fajokra.

 

 

Az éjszakai bemutató állatfajai

 

 

Mammalia, Emlősök

 

Acomys cahirinus hunteri, közönséges tüskésegér

Arvicanthis niloticus niloticus, nílusi patkány

Allactaga tetradactyla, négyujjú ugróegér

Jaculus jaculus, egyiptomi ugróegér

Jaculus orientalis, nagy ugróegér

Meriones shawi, Shaw-versenyegér

Meriones tristrami, Tristram-versenyegér

Lemniscomys striatus ardens, sokcsíkos fűegér

Rhabdomys dilectus, négycsíkos fűegér

Sekeetamys calurus, bozontosfarkú versenyegér

Gerbillus dasyurus dasyurus, Wagner-futóegér

Thallomys loringi, Loring-akáciapatkány

Cricetomys emini, erdei hörcsögpatkány

Eliomys melanurus, feketefarkú pele

Graphiurus parvus, kis kafferpele

Pedetes surdaster, kelet-afrikai ugrónyúl

Atherurus africanus, afrikai bojtosfarkúsül

Dendrohyrax arboreus, fakúszó szirtiborz

Galago senegalensis, szenegáli törpefülesmaki

Otolemur garnettii, Garnett-fülesmaki

Eidolon helvum, fakó repülőkutya

Epomophorus gambianus, gambiai vállbojtos repülőkutya

Vormela peregusna syriaca, tigrisgörény

Ictonyx libycus libycus, sivatagi görény

Vulpes chama, fokföldi róka

 

Reptilia, Hüllők

 

Bitis (gabonica) rhinoceros, gaboni vipera

 

  

Négyujjú ugróegér (balra), négycsíkos fűegér (jobbra)

 

A 83 rágcsálófajt számláló intézményi gyűjtemény egy jelentős része nem szerepel a látogatói kiállításokban, azonban számos fajt ebben a szekcióban tekinthetünk meg. Az állatkert e területén általánosan jellemző a gyűjteményi zsúfoltság, mely sajnos számos esetben az állatok férőhely paramétereinek redukált voltát eredményezi. A különféle, kis testű rágcsálókat bemutató vitrinek méretét az esetek többségében tulajdonképpen rendjén valónak is tekinthetjük, azonban az Európában mindössze itt látható fokföldi rókák alig kisszobányi méretű férőhelye vélhetően nem biztosít elegendő mozgásteret még az igen kistestű kutyaféle ragadozók számára sem. A további kisragadozó-fajok ― mint a tigris- és sivatagi görény ― bemutatása tovább növeli a gyűjtemény unikalitását, így érdemes tehát időt szentelni a mesterséges szürkületi zóna átmustrálására.

A sikeres tartástechnológia és eredményes szaporítás vonalán a részleg egyik kiemelendő faja a Garnett-fülesmaki. A kelet-afrikai ugrónyulakkal közös férőhelyen bemutatott félmajmok igen ritkán láthatóak fogságban, és a jelenlegi, igen kicsiny európai állatkerti állományok szinte minden esetben rendelkeznek pilseni születésű egyeddel: 2002-2014 között összesen 14 galágó születésére került sor a cseh intézményben.

 

 

Garnett-fülesmaki

 

Az éjszakai részlegben kialakított társaskifutók kombinációi a következők:

 

- kelet-afrikai ugrónyúl és Garnett-fülesmaki

- fakúszó szirtiborz és afrikai bojtosfarkúsül

- afrikai bojtosfarkúsül, fakó repülőkutya és szenegáli törpefülesmaki

 

 

A nappali bemutató állatfajai 

 

 

Mammalia, Emlősök

 

Cynictis penicillata, sárga mongúz

Crossarchus obscurus, barna mongúz

Helogale parvula, törpemongúz

Galerella sanguinea, karcsú mongúz

Genetta thierryi, fakó petymeg

Panthera leo leo, berber oroszlán

Otocyon megalotis virgatus, kelet-afrikai lapátfülű kutya

Canis mesomelas mesomelas, dél-afrikai panyókás sakál

 

A fentebb felsorolt ragadozók belső férőhelyei szintén ebben az épületben kerültek kialakításra, és a fakó petymegek és törpemongúzok kivételével külső kifutóval is rendelkeznek. A panyókás sakálok és lapátfülű kutyák kifutóin kisebb „kopje-imitációk” érzékeltetik számunkra az afrikai hangulatot. A külsők barrier-típusai több esetben nem az általánosan megszokott formában jelentkeznek: a karcsú- és barna mongúzok, valamint az oroszlánok kifutói vizesárok és villanypásztor kombinációjával határoltak. A nagymacskák esetében ez már-már okot is adhat a cseh látogatóközönség „nyugtalanságára”…

 

 

 

FOTÓGALÉRIA

 

Erdei hörcsögpatkány

Fotó © Ben Gilbert

 

  

Gambiai vállbojtos repülőkutya (balra), a galágók és ugrónyulak közös férőhelye (jobbra)

 

A panyókás sakálok kifutója

 

Panyókás sakál

 

  

Oroszlánkifutó

 

Lapátfülű kutya kifutó

 

A fakó petymegek belső férőhelye

 

Karcsú mongúz fekete színváltozata