ZOOROPEEurópa állatkertjei
ZOOlogical Gardens of EuROPE
CSEHORSZÁG "LEGSZEBB" ÁLLATKERTJE
A Zlíni Állatkert
Írta és fényképezte: VERESS TAMÁS
2019
Feltöltve: 2019. szeptember 02.
A címben szereplő jelzőt azért tettem idézőjelbe, mert hogy melyik állatkert a legszebb, az azért meglehetősen szubjektív megállapítás. Ám azért használom mégis, mert amikor 2014-ben először látogattam meg a zlíni állatkertet, akkor éppen egy másik cseh állatkert igazgatója jellemezte így a bemutatót. Akkor is, majd öt évvel később visszatérve is osztom a véleményét, hogy ha nem is a, de mindenképp az egyik legszebb állatkert Csehországban.
Zlín ugyan térségének legnagyobb városa és egyben gazdasági, ipari és kulturális központja, turizmusa azonban, az állatkerten kívül nem túl élénk. A város hivatalos turisztikai weboldala sem nagyon tud felsorolni a város látnivalói közül sok mindent a funkcionalista városi építészeten, a templomokon és a környező településeken álló kastélyokon kívül. Na meg persze az állatkerten kívül. Az állatkert ráadásul kapcsolódik az egyik említett kastélyhoz is. A közigazgatásilag Zlínhez tartozó Štípa falu szélén, a városközponttól 8 km-re található ugyanis az 1887-1893 között épült Lešná kastély, amely az állatkert területén található, illetve hogy pontosabbak legyünk: a kastély körül épült fel az állatkert. Az állatkert viszont ma olyannyira meghatározó turisztikai célpontja a városnak, hogy a 75.000 lakosú Zlínben éves szinten mintegy 650.000 látogatót (2018-as adat) tud bevonzani. Ezzel Csehország második leglátogatottabb állatkertje a prágai intézmény után.
A területen, a korábbi kastély környékén már 1804-ben fácánokat tenyésztettek, majd a kastély és környékének igazi természettudományos felvirágzása az ornitológus gróf Josef Karl Seilern (1883-1939) tevékenységéhez kapcsolódik, aki maga is a Lešná kastélyban született. Ő itt először tulajdonképpen egy természettudományi múzeumot rendezett be, ahová mintegy 25.000 madarat és 42.000 madártojást gyűjtött össze. A 20. század 20-as és 30-as éveiben azonban mind több élő állatot is tartott: szarvasokat, antilopokat, darvakat, emukat és egyéb egzotikus madarakat. Az állatkert a nagyközönség számára azonban csak a 2. világháborút követő államosítás után, 1948-ban nyílt meg.
A zlíni állatkert ma 50 hektáron 226 állatfajt (2018-as adat) mutat be – az állatkert összterülete azonban 74 ha. A bemutató különlegessége, hogy területe lényegében öt önálló részre oszlik, ahol biogeográfiai elrendezés szerint, négy földrész állatvilága kerül bemutatásra – az ötödik területet a kastély és környéke jelenti. Ezek az élőhely szerinti bemutatók mindegyike a legapróbb részleteiben is önálló, jellegzetes és egyedi arculat szerint kerültek kidolgozásra. Az ilyen mélységű zoodesign a kelet-közép-európai állatkertek körében kevésbé megszokott, így ennek, valamint az eredeti kastélykertnek is köszönhető gazdag növényvilágának köszönhető az, hogy az állatkert kiérdemelhette a címben is szereplő „legszebb” jelzőt.
Az állatkert térképe
Az egyes tematikus földrajzi bemutatók bemutatását szavakkal nem lehet úgy visszaadni, mint vizuálisan, ezért nem is pazarolnék rájuk túl sok karaktert, inkább csak rövid összefoglalót nyújtanék az egyes területekről, a részletek bemutatására pedig álljanak itt a fényképek.
Az Afrika-bemutató nagyobb részét a 2012-ben átadott Etiopie teszi ki. A komplex bemutató nem csak állatok bemutatására szolgál: a Konso kultúrtáj falvainak, az ott élő népek mindennapi élete is bemutatásra kerül, sőt, az egész bemutató ezt az arculatot viseli magán. Foltos hiénák (Crocuta crocuta), szurikáták (Suricata suricatta) (igaz, ők valójában nem őshonosak Etiópiában), egy több ezer négyzetméteres kifutóban pedig dzseládák (Theropithecus gelada) szaporodó csapata kerül bemutatásra. Az etióp bemutatón belül további, kisebb tájegységek is megjelennek: az egyebek mellett kígyászkeselyűknek (Sagittarius serpentarius), abesszín szarvasvarjaknak (Bucorvus abyssinicus) és a háziállatok közül zebuknak (Bos taurus) otthont adó bemutató a Senkele vadrezervátum, míg a látogatók számára egy teraszon át bejárható, afrikai gólyaféléket bemutató, hatalmas madárröpde az Omo folyó nevét viseli. Az Etiopie bemutatón kívül azonban megjelennek Zlínben a karizmatikus afrikai fajok is, mint a zsiráf, melyet itt a Rothschild alfaj (Giraffa camelopardalis rothschildi) képvisel, amelyek többek között struccokkal (Struthio camelus), nagy kudukkal (Tragelaphus strepsiceros) és szavannai varacskosdisznókkal (Phacochoerus africanus) élnek társbérletben. Az állatok otthonául szolgáló épület 1998-ban került átadásra. Az elefántházat három afrikai elefánt (Loxodonta africanus) tehén lakja, ám a 2003-ban átadott épületben afrikai sügérek akváriuma is helyet kapott. A szélesszájú orrszarvúk (Cerathoterium simum) szintén vegyes fajú kifutóban élnek, fakó lóantilopok (Hippotragus equinus) társaságában, a szomszédságukban az oroszlánok (Panthera leo bleyenberghi) természetesen csak maguk. Az afrikai fajokat bemutató terület Ázsia felé továbbhaladó részén – kicsit már vegyülve az ázsiai fajokat bemutató férőhelyekkel – gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) lakják a rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) tavának szigetét, a méretes keselyűröpdén pedig a látogatók is átsétálhatnak, ahol egyebek mellett újra kígyászkeselyűkkel, barátkeselyűkkel (Aegypus monachus), karvalykeselyűkkel (Gyps rueppellii) és fakó keselyűkkel (Gyps fulvus) találkozhatunk.
Hegyi pávián v. dzseláda (Theropithecus gelada) © Veress Tamás
Afrikai elefántok (Loxodonta africana) © Svábik Krisztián
Az Ázsia bemutató kialakítása talán kevésbé egységes, mint az Afrika, de mind a tartott fajok, mind a design tekintetében szolgál érdekességekkel. Egyrészt ki kell emelni a 2013-ban megnyílt, Mu-Shin nevet viselő japánkertet, amely több, mint 1000 m2-es területével Csehország legnagyobb japánkertje. Szintén 2013-ban készült el a Hala-Bala nevet viselő bemutató, amely a maláj tapírok (Tapirus indicus) és az ezüst gibbonok (Hylobates moloch) otthonául szolgál. A kis pandák (Ailurus fulgens fulgens) kifutója, és az azt körülvevő tibeti buddhista hangulatot idéző terület 2011-ben készült el. Természetesen az ázsiai bemutatóból sem hiányozhat a látogatók számára átsétálható madárröpde, ahol gulipánok (Recurvirostra avosetta) és csigaforgatók (Haematopus ostralegus) mellett pl. hindu gólyák (Mycteria leucocephala) és indiai marabuk (Leptoptilos javanicus) is láthatóak. 2019-ben az Ázsia bemutató legnépszerűbb lakói kétségtelenül az ajakos medvék (Melursus ursinus), tekintve, hogy egy 2018 decemberében született kölyök is lakja kifutójukat. A nagyragadozók közül szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica) élnek még a zlíni Ázsia bemutatóban, a növényevőket pedig társaskifutóban kétpúpú tevék (Camelus bactrianus) és indiai antilopok (Antilope cervicapra) képviselik.
Az ázsiai és az ausztrál bemutatók között, ahogy azt egy Föld körüli utazás során is tapasztalnánk, Új-Guinea található, ahol sisakos kazuárokkal (Casuarius casuarius), óriás szarvascsőrűmadarakkal (Buceros bicornis) (utóbbiak valójában nem honosak Új-Guineán) és a kontinentális Európában is egyedülálló módon, a dingó közeli rokonának számító, valószínűleg szintén elvadult házi kutyáktól származó új-guineai éneklő kutyákkal (Canis lupus hallstromi) találkozhat a látogató.
Ajakos medve (Melursus ursinus) nőstény a kölykével © Veress Tamás
Az ausztrál bemutató megint az Afrika-bemutatóhoz hasonlóan nagyon erős egyedi arculattal, designnal jelenik meg Zlínben. A látogatók számára is átjárható Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) és emu (Dromaius novaehollandiae) társaskifutó állatházai, az ezen a területen elhelyezett játszótér, a büfék és pihenőhelyek mindegyike vagy az ausztrál őslakosok, az aboriginalok kultúrájának, vagy a fehér telepesek farmjainak hangulatát idézik a látogató elé. A bemutató legújabb és egyben szakmai szempontból is legjelentősebb eleme a 2017-ben elkészült, Új-Zéland madárvilágát bemutató Kea-Kivi bemutató. Mivel az északi-szigeti kivi (Apteryx mantelli) természetesen leginkább éjszaka aktív, így csak a legszerencsésebb látogatók pillanthatják meg, ám odújába helyezett kamera képét a bemutató falán elhelyezett televízióra vetítve mindenki megtekintheti az állatot – többnyire amint gombócot alkotva alszik. A Zlínben élő hím kivi állítólag a reggeli órákban még világosban is aktív, így ha valaki csak miatta utazik el Csehországba, annak érdemes nyitáskor egyből az ausztrál bemutatót felkeresnie.
Ausztrál pelikán (Pelecanus conspicillatus) © Veress Tamás
Az állatkert negyedik nagy biogeográfiai bemutatóegysége Dél- és Közép-Amerika állatvilágát mutatja be, amely szintén több kisebb földrajzi terület nevét viselő egységből épül fel. Az amerikai bemutatóegység legkorábbi eleme a 2000-ben elkészült fókamedence, amely dél-amerikai medvefókák (Otaria byronia) otthonául szolgál. A korábban Amazonie nevet viselő bemutató egy része 2018-ben újult meg és nyerte el a Guayanas nevet (a névváltoztatást a grafikai elemek alapján az egész Dél-Amerika-bemutatóra elkezdték kiterjeszteni), ahol Csehország legnagyobb madárröpdéjén sétálhatunk keresztül egyebek mellett különböző ara fajok – sárgaszárnyú ara (Ara macao), vörösszárnyélű ara (Ara severus), jácintkék ara (Anodorhynchus hyacinthinus) –, örvös csáják (Chauna torquata) és fekete hokkók (Crax alector) társaságában. Szintén megújult a közönséges mókusmajmok (Saimiri sciureus) háza és szigete, melynek során maguari gólyák (Ciconia maguari) számára is kialakításra került egy röpde. A dél-amerikai pampák élővilágát bemutató, tágas, füves kifutórendszerben többek között vikunyákkal (Vicugna vicugna) és Darwin-nandukkal (Rhea pennata), sörényes hangyászokkal (Myrmecophaga tridactyla), dél-amerikai tapírokkal (Tapirus terrestris) és vízidisznókkal (Hydrochaerus hydrochaeris) ismerkedhetünk meg. Az amerikai trópusi esőerdők állatvilágát bemutató csarnok ugyan a mexikói Yucatán-félsziget nevét viseli, ám az itt bemutatott több, mint 20 állatfaj többségében nem Közép-, hanem Dél-Amerika esőerdeinek a lakója. Szabadon élnek a ház trópusi erdejében a kétujjú lajhárok (Choloepus didactylus), a fehérarcú sátánmajmok (Pithecia pithecia), a feketenyakú tamarinok (Saguinus nigricollis), a napmadárként is ismert guvatgém (Eurypyga helias), a sárgafarkú kacika (Cacicus cela) és még sok más faj. Mivel az épület belsejében egész évben trópusi klíma uralkodik, így a nyílméregbékák (Denrobates spp., Phyllobates spp.) bemutatótereit nem üveg, hanem mindössze szúnyogháló határolja a csarnok légtere felé. 2012-ben került kialakításra a Yucatanban az óriásvidrák (Pteronura brasiliensis) belső férőhelye, míg látványos külső kifutójuk az épület előterében kapott helyet. A Yucatanban tett séta során a látogatók a maja kultúrával is megismerkedhetnek, sőt, maja emlékművek másolata is kialakításra került. Az épület belsejében sétálva semmi sem rombolja az amerikai esőerdőkben tett séta illúzióját: a ház tartószerkezetei, szellőztetőrendszere is mesterséges fák belsejébe lettek elrejtve.
Fekete hokkók (Crax alector) © Veress Tamás
Darwin-nandu (Rhea pennata) © Svábik Krisztián
A zlíni állatkert bemutatóinak ötödik területe, amely nem egy konkrét földrajzi egység bemutatóját alkotja, a Lešná kastély körül került kialakításra. Főképp madarakkal találkozhatunk itt, hiszen egy tágas röpde a rózsás tantaluszok (Mycteria ibis), míg egy terjedelmes tavacska a kis flamingók (Phoeniconaias minor) otthonául szolgál. Ezen a területen kaptak helyet a Humboldt-pingvinek (Spheniscus humboldti) is. A látogatók számára ennek a résznek a legkedveltebb bemutatója a mintegy 100.000 l sós vizet tartalmazó, 2014-ben megnyílt rájasimogató (cseh megnevezése szerint Zátoka Rejnoků, ami Rája-öbölre fordítható), amely népszerűségét annak köszönheti, hogy az átlagosan 1 m mély vízbe belenyúlva testközeli kapcsolatba kerülhetünk az itt bemutatott ománi tehénorrú-rájákkal (Rhinoptera jayakari).
A Lešná kastély © Veress Tamás
